Az Újtemplom építése
1892-ben határozták el véglegesen az építést. Az építendő templom helyéül egyesek a piacteret (ma Kossuth tér) javasolták, míg végül a Farkas-vendéglő (ma Vas-Fémipari Szövetkezet.) melletti teret jelölték ki, a Beliczey (ma Szabadság), a Korona (ma Dózsa György) és Vásár (ma Ságvári) utca által határolt szöget.
A vasút mentén (a jelenlegi gödröknél) 1894-ben megkezdték a vályogvetést és téglaégetést; ház nagyságú kemencéket építettek fel, azokat éjjel-nappal fűtve készültek el a téglák. A tanyai nép ontotta a sok szalmát erre a célra: az első napon 130 kocsi szalma érkezett.
Olyan nagy volt a megmozdulás, hogy valamilyen formában mindenki ki akarta venni a részét. Az adakozásban vezető helyre került özv. Kvacsala Jánosné, aki 5000 Ft-ot adott (1000 q búza, 10 vagon ára). Nem maradtak el a nagyobb gazdák sem, különösen szép adományt adtak a különböző iparos céhek. (Czigléczki Ádám 2000 Ft-ot, Frecska János 1000 Ft-ot, Gr. Bolza Pálné 464 Ft-ot és az oltárképet adta.) Az ünnepi offertórium 86,40 forint volt.
Bár a templom építésére összeadott pénzalap szép összeggel rendelkezett, mégsem volt teljesen elég. Ezért azután az egyház (Haviár Dániel agilis utánajárásával) 50.000 forintos hosszú lejáratú kölcsönt vett fel a Pesti Magyar
Kereskedelmi Banknál, amit azután igen előnyös feltételek mellett sikerült rendben visszafizetni.
Az alapkőletétel 1895. szeptember 3-án történt. A tényleges építkezés 1896 tavaszán kezdődött, és 1897 tavaszáig tartott. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy az akkori primitív építkezési technikával másfél év alatt elkészült.
A templom építése és felszerelése összesen 84.883 Ft-ba és 71 krajcárba került. Úgy, ahogy tervezték, Magyarország 1000 éves fennállásának évfordulójára, 1897. július 4-én felszentelték az Újtemplomot. Ha összehasonlítjuk a mai építkezésekkel, akármilyen tekintetben, nem kell szégyenkeznünk őseink miatt, akik olyan szép bizonyságát adták áldozatkészségüknek és hitüknek.
Az Újtemplomot Francsek Imre (1864-1920) jó nevű, tehetséges budapesti építész tervezte, az építést Popjak György szarvasi építész vezette. Főbb vonalaiban a gótikus stílust követi, bár díszítésében már a neoromán elemek is előfordulnak. Építészmérnökök egybehangzó véleménye szerint a romantikának sokat mondani akaró törekvése figyelhető meg a templomon.
A vasút mentén (a jelenlegi gödröknél) 1894-ben megkezdték a vályogvetést és téglaégetést; ház nagyságú kemencéket építettek fel, azokat éjjel-nappal fűtve készültek el a téglák. A tanyai nép ontotta a sok szalmát erre a célra: az első napon 130 kocsi szalma érkezett.
Olyan nagy volt a megmozdulás, hogy valamilyen formában mindenki ki akarta venni a részét. Az adakozásban vezető helyre került özv. Kvacsala Jánosné, aki 5000 Ft-ot adott (1000 q búza, 10 vagon ára). Nem maradtak el a nagyobb gazdák sem, különösen szép adományt adtak a különböző iparos céhek. (Czigléczki Ádám 2000 Ft-ot, Frecska János 1000 Ft-ot, Gr. Bolza Pálné 464 Ft-ot és az oltárképet adta.) Az ünnepi offertórium 86,40 forint volt.
Bár a templom építésére összeadott pénzalap szép összeggel rendelkezett, mégsem volt teljesen elég. Ezért azután az egyház (Haviár Dániel agilis utánajárásával) 50.000 forintos hosszú lejáratú kölcsönt vett fel a Pesti Magyar
Kereskedelmi Banknál, amit azután igen előnyös feltételek mellett sikerült rendben visszafizetni.
Az alapkőletétel 1895. szeptember 3-án történt. A tényleges építkezés 1896 tavaszán kezdődött, és 1897 tavaszáig tartott. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy az akkori primitív építkezési technikával másfél év alatt elkészült.
A templom építése és felszerelése összesen 84.883 Ft-ba és 71 krajcárba került. Úgy, ahogy tervezték, Magyarország 1000 éves fennállásának évfordulójára, 1897. július 4-én felszentelték az Újtemplomot. Ha összehasonlítjuk a mai építkezésekkel, akármilyen tekintetben, nem kell szégyenkeznünk őseink miatt, akik olyan szép bizonyságát adták áldozatkészségüknek és hitüknek.
Az Újtemplomot Francsek Imre (1864-1920) jó nevű, tehetséges budapesti építész tervezte, az építést Popjak György szarvasi építész vezette. Főbb vonalaiban a gótikus stílust követi, bár díszítésében már a neoromán elemek is előfordulnak. Építészmérnökök egybehangzó véleménye szerint a romantikának sokat mondani akaró törekvése figyelhető meg a templomon.